Der Spiegel kontra Ahmadinedzsád

Interjú az elnökkel

Stefan Aust, Gerhard Spörl és Dieter Bednarz az iráni elnökkel, Mahmoud Ahmadinedzsáddal Teheránban készített interjúja 2006. május 30-i dátummal jelent meg a Spiegel Online-ban. Az eredeti interjú angol nyelvű mutációja elérhető a http://service.spiegel.de/cache/international/0,1518,418660,00.html címen. Jelen fordítást balagan készítette (lektorálta cjvt). Arról, hogy ki jelent nukleáris és háborús fenyegetést a világra nézve, alakítsa ki mindenki a saját álláspontját.

SPIEGEL: Elnök Úr, Ön nagy futball rajongó és szeret focizni. Itt lesz a nürnbergi stadionban június 11-én, amikor az iráni válogatott Mexikó ellen játszik?

Ahmadinedzsád: Ez attól függ. Persze mindenféleképpen nézni fogom a meccset. De még nem tudom, hogy otthon a tévé előtt, vagy valahol máshol. A döntésem több dologtól függ.

SPIEGEL: Például?

Ahmadinedzsád: Például, hogy mennyi időm lesz, hogyan alakulnak bizonyos kapcsolatok, lesz-e kedvem, és még sok más dologtól.

SPIEGEL: Nagy felháborodást váltott ki Németországban, amikor híre ment, lehet, hogy részt vesz a futball világbajnokságon. Meglepte ez Önt?

Ahmadinedzsád: Nem, ennek nincs jelentősége. Azt sem értettem, hogyan történt. Számomra ez nem életbevágó. Nem tudom, miért ez a nagy felhajtás.

SPIEGEL: Ez a holocausttal kapcsolatos megjegyzéseiből következett. Elkerülhetetlen a felháborodás, ha az iráni elnök tagadja, hogy németek szisztematikusan irtották a zsidókat.

Ahmadinedzsád: Nem egészen értem a kapcsolatot.

SPIEGEL: Először megjegyzéseket tesz a holocausttal kapcsolatban. Azután jön a hír, hogy esetleg Németországba utazik - ez felháborodást vált ki. Ezek után meglepődött?

Ahmadinedzsád: Nem, egyáltalán nem: a cionista hálózat nagyon aktív szerte a világon, így Európában is. Ezért nem lepődtem meg. Mi a német emberekhez szóltunk. Semmi dolgunk a cionistákkal.

SPIEGEL: A holocaust tagadása büntetendő Németországban. Nem gondolkoztatja el, ha ilyen felháborodással szembesül?

Ahmadinedzsád: Tudom, hogy a DER SPIEGEL egy elismert magazin. De megírhatják-e az igazságot a holocaustról? Megengedik, hogy mindent megírjanak róla?

SPIEGEL: Természetesen szabadon megírhatjuk az elmúlt 60 év történelmi kutatásainak eredményeit. Nézőpontunk szerint ugyanakkor kétségtelen, hogy a németek - sajnos - bűnösek 6 millió zsidó meggyilkolásában.

Ahmadinedzsád: Nos, akkor mi egy nagyon fontos problémára mutattunk rá. Két nagyon világos kérdést tettünk fel. Az első: valójában megtörtént-e a holocaust? Az Önök válasza erre a kérdésre igenlő. Így a második kérdés: Kinek a hibája volt ez? Erre a választ Európában kell keresni és nem Palesztínában. A napnál világosabb, ha a holocaust Európában történt, a választ is Európában kell keresni. Másrészről viszont, ha nem volt holocaust, akkor a megszálló rezsim miért...

SPIEGEL: ... Úgy érti Izrael állam...

Ahmadinedzsád: ... jött létre? Az európai országok miért kötelezik el magukat ennek a rezsimnek védelmezése mellett? Engedje meg, hogy még egy dologra felhívjam a figyelmet. Az a véleményünk, hogy ha egy történelmi eset igazsága akkor kerülhet napvilágra, ha minél több kutatás és vita folyik vele kapcsolatban.

SPIEGEL: Ez régen lezajlott Németországban.

Ahmadinedzsád: Mi nem akarjuk megerősíteni vagy tagadni a holocaustot. Elítélünk minden emberiség elleni bűntettet. De szeretnénk tudni, hogy ez a bűn valójában megtörtént-e. Ha igen, akkor a felelősöket kell megbüntetni, de nem a palesztinokat! Miért tiltják egy 60 évvel ezelőtt történt gaztett kutatását? Elvégre más, több ezer évvel ezelőtt történt cselekmények szabad kutatását még a kormányok is támogatják.

SPIEGEL: Elnök Úr! Tisztelettel, a holocaust megtörtént, voltak koncentrációs táborok, akták állnak rendelkezésre a zsidók megsemmisítéséről, komoly kutatások folytak, még a legcsekélyebb kétség sincs a holocaust felől és afelől a tény felől - amit nagyon bánunk -, hogy a németek a felelősek ezért. Ha tehetnék egy megjegyzést: A palesztinok sorsa egy teljesen külön probléma, amivel a jelenhez kanyarodunk vissza.

Ahmadinedzsád: Nem, nem! A palesztin konfliktus gyökerét a történelemben kell keresni. A holocaust és Palesztina közvetlenül kapcsolódnak össze. Azt, hogy a holocaust valóban megtörtént-e, szerte a világon független csoportoknak kellene vizsgálnia. Miért korlátozzák a kutatási lehetőségeket bizonyos csoportokra? Természetesen nem Önökre gondolok, hanem az európai kormányokra.

SPIEGEL: Még mindig azt mondja, hogy a holocaust csak egy "mítosz"?

Ahmadinedzsád: Csak akkor fogadok el valamit, ha annak igazságáról tényleg meggyőződtem.

SPIEGEL: Még akkor is, ha egy nyugati tudós sem kételkedik a holocausttal kapcsolatban?

Ahmadinedzsád: Valójában a holocaustról két vélemény létezik Európában. A kutatók és az emberek egyrésze, többségükben politikailag is elkötelezettek, így azt állítják: a holocaust megtörtént. Van azonban egy másik csoport is, az ellentétes vélemények képviselői, őket többnyire börtönbe zárják emiatt. Ezért lenne szükség egy független kutatócsoportra, amely kivizsgálná és véleményt alkotna erről a nagyon fontos tárgyról, mert az ügy tisztázása hozzájárul a globális problémák megoldásához. A holocaust-probléma mentén a világ nagyon erősen polarizálódott és frontok alakultak ki. Ezért lenne nagyon fontos, hogy egy nemzetközi és független csoport folytassa le a vizsgálatok, egyszer és mindenkorra tisztázza a kérdést. A kormányok támogatják és segítik a kutatók munkáját történelmi eseményekkel kapcsolatban, és nem börtönzik be őket.

SPIEGEL: Kikre gondol? Úgy értem, milyen kutatókra gondol?

Ahmadinedzsád: Ezt jobban kell tudnia, mint nekem; Önöknek megvan a listájuk. Angol, német, francia és ausztrál emberekről van szó.

SPIEGEL: Feltehetően például az angol David Irvingre és a német-kanadai Ernst Zündelre gondol, akinek Mannheimben folyik a tárgyalása, valamint a francia Georges Theilre, akik mind tagadják a holocaustot.

Ahmadinedzsád: A puszta tény, hogy a megjegyzésem ilyen erős tiltakozást váltott ki, habár én nem vagyok európai, valamint az a tény, hogy bizonyos német történelmi személyekkel hasonlítottak össze, jelzi, hogy az Önök országában milyen feszültségekkel teli a kutatás légköre. Itt Iránban nem kell aggódni.

SPIEGEL: Nos, ezt a történelmi vitát Önnel egy nagyon aktuális célból folytatjuk. Megkérdőjelezi Izrael jogát a létezésre?

Ahmadinedzsád: Nézze, az én nézetem teljesen világos. Azt mondjuk, hogy ha a holocaust megtörtént, akkor Európának le kell vonnia a következményeket, és ennek az árát nem Palesztinának kell megfizetnie. Ha nem történt meg, akkor a zsidóknak vissza kell menniük oda, ahonnan jöttek. Úgy gondolom, hogy a mai német emberek is a holocaust rabjai. Hatvan millió ember halt meg a második világháborúban. A második világháború egy rettenetes bűntény. Mi teljes egészében elítéljük. Ellenzünk minden vérontást, függetlenül attól, hogy egy bűntényt muzulmánok, keresztények vagy zsidók ellen követtek el. De a kérdés a következő: 60 millió áldozat között miért a zsidók állnak a figyelem központjában?

SPIEGEL: Ez nem így van. Mindenki gyászolja a második világháború áldozatait, németek, oroszok, lengyelek és mások is. Azonban mi németek nem tudjuk feloldozni magunkat egy különleges bűn alól, azaz a zsidók szisztematikus meggyilkolása alól. De talán folytathatnánk a következő témával.

Ahmadinedzsád: Nem, van még egy kérdésem az Ön számára. Milyen szerepet játszott a mai fiatalság a második világháborúban?

SPIEGEL: Semmilyet.

Ahmadinedzsád: Miért kell bűntudatot érezniük a cionistákkal szemben? A cionisták költségeit miért az ő zsebükből fizetik? Ha bűnt követtek el emberek a múltban, akkor őket 60 évvel ezelőtt kellett volna bíróság elé állítani. Vége a történetnek! Miért kell ma megalázni a német embereket, mert emberek egy csoportja bűnöket követett el a németek nevében a történelem folyamán?

SPIEGEL: A mai német emberek erről semmit sem tehetnek. De van egyfajta kollektív szégyen az apáink és nagyapáink által a németek nevében elkövetett bűntettekkel kapcsolatban.

Ahmadinedzsád: Hogy lehet egy abban az időben még nem is élő személy jogilag felelős?

SPIEGEL: Nem jogilag, hanem morálisan.

Ahmadinedzsád: Miért nehezedik ilyen teher a németekre? A mai német emberek nem bűnösek. Miért nincs joguk a németeknek, hogy megvédjék magukat? Miért hangsúlyozzák ki egy csoport bűneit ennyire, ahelyett, hogy a komoly német kulturális örökségre hívnák fel a figyelmet? Miért nem lehet a németeknek joguk a véleményük szabad kifejezésére?

SPIEGEL: Elnök Úr, tisztában vagyunk azzal, hogy a német történelem nem csak a harmadik birodalom 12 évéből áll. Azonban el kell fogadnunk, hogy szörnyű bűnöket követtek el a németek nevében. Ezt be is ismerjük, és a németek nagy eredménye a háború utáni történelemben, hogy kritikusan szembe tudtak nézni a múltjukkal.

Ahmadinedzsád: Ezt kész megmondani a német embereknek is?

SPIEGEL: Persze, mi ezt tesszük.

Ahmadinedzsád: Akkor megengedné azt is, hogy egy független csoport megkérdezze a német embereket, hogy osztják-e az Ön véleményét? Semmilyen nép nem fogadja el a megaláztatást.

SPIEGEL: A mi országunkban minden kérdés megengedett. De természetesen vannak szélsőjobbos radikálisok Németországban, akik nem csak antiszemiták, de idegengyűlölők is, és őket tényleg veszélyesnek tekintjük.

Ahmadinedzsád: Had kérdezzek valamit: Meddig mehet még ez így? Meddig kell még a németeknek eltűrniük, hogy a cionisták túszai legyenek? Mikor lesz ennek vége - 20, 50, 1000 év múlva?

SPIEGEL: Mi csak a magunk nevében beszélhetünk. A DER SPIEGEL nem túsza senkinek; a SPIEGEL nem csak Németország múltjával és a németek bűneivel foglalkozik. Mi nem vagyunk Izrael kritikamentes szövetségese sem a palesztin konfliktusban. De egy dolgot tisztázni szeretnénk: Kritikusak vagyunk, függetlenek vagyunk, de nem tűrjük szó nélkül, ha Izrael állam létének jogosultságát megkérdőjelezik, ahol sok holocaust túlélő él.

Ahmadinedzsád: Pontosan ezt mondjuk. Miért kellene lekötelezettnek lenniük a cionistákkal szemben? Ha tényleg volt holocaust, Izraelnek Európában lenne a helye, nem Palesztinában.

SPIEGEL: Át akar telepíteni egy teljes nemzetet 60 évvel a háború vége után?

Ahmadinedzsád: Öt millió palesztinnak nem volt otthona 60 évig. Ez tényleg elképesztő: 60 éve jóvátételt fizetnek a holocaust miatt, és még további 100 évig fizetniük kell. Miért nem törődik senki a palesztinok sorsával?

SPIEGEL: Az európaiak sokféleképp támogatják a palesztinokat. Elvégre történelmi felelősségünk, hogy végre segítsünk békét hozni ebbe a régióba. Nem osztja ezt a felelősséget?

Ahmadinedzsád: Igen, de az agresszió, megszállás és a holocaust megismétlése nem fog békét hozni. Amit mi akarunk, az egy fenntartható béke. Ez azt jelenti, hogy a probléma gyökerét kell megragadni. Örömmel látom, hogy Önök becsületesek, és elismerik, hogy kötelességük támogatni a cionistákat.

SPIEGEL: Mi nem ezt mondtuk, Elnök Úr!

Ahmadinedzsád: Azt mondta, az izraelieket.

SPIEGEL: Elnök úr, azért beszélünk a holocaustról, mert Irán lehetséges nukleáris fegyvereiről akarunk beszélni -- amiért a nyugat fenyegetésként tekint Önre.

Ahmadinedzsád: Némely csoport nyugaton élvezi, hogy bizonyos dolgokat vagy embereket fenyegetésnek hív. Természetesen szabadon vélekedhetnek.

SPIEGEL: A kulcskérdés a következő: Akar nukleáris fegyvereket az országának?

Ahmadinedzsád: Engedje meg, hogy a következő kérdés megvitatását javasoljam: Meddig irányíthatja a világot a nyugati hatalmak maréknyi csoportjának retorikája? Amikor csak problémájuk van valakivel, beindul propagandagépezet és elkezdik terjeszteni a hazugságokat, rágalmazásnak és zsarolnak. Meddig mehet még ez így?

SPIEGEL: Azért vagyunk itt, hogy kiderítsük az igazságot. Egy szomszédos ország államfője például azt mondta a SPIEGEL magazinnak: "Nagyon szeretnék megépíteni a bombát." Igaz ez?

Ahmadinedzsád: Látja, mi a vitánkat Önnel és az európai kormányokkal egy teljesen különböző, magasabb szinten folytatjuk. A mi nézőpontunk szerint az a jogi rendszer, ahol egy maroknyi ország rákényszeríti az akaratát a világ többi részére, megkülönböztető és instabil. Minket is beleértve százharminckilenc ország tagja a Nemzetközi Atomenergiai Hivatalnak (IAEA) Bécsben. Az IAEA és a Nukleáris Biztonsági Egyezmény rendelkezései is, valamint minden biztonsági szerződés garantálja a tagországok számára a nukleáris üzemanyag békés célú előállítását. Ez bármely nép törvényes joga. Ezen túlmenően azonban, az IAEA azért is jött létre, hogy támogassa a már nukleáris fegyverekkel rendelkező nagyhatalmak lefegyverzését. És nézze meg, mi történik most: Irán és az IAEA együttműködése kiváló volt. Több, mint 2000 vizsgálatot folytattak le az üzemeinkben, és az ellenőrök több mint 1000 oldalnyi dokumentumot kaptak tőlünk. A kameráik fel vannak szerelve a nukleáris központjainkban. Az IAEA hangsúlyozta minden jelentésében, hogy nincs jele semmilyen szabálytalanságnak Iránban. Ez a dolog egyik oldala.

SPIEGEL: Az IAEA nem egészen osztja a véleményét ebben az ügyben.

Ahmadinedzsád: De a másik oldalon van számos ország, amely nukleáris energiával és nukleáris fegyverekkel is rendelkezik. Ezek az atomfegyvereiket más népek fenyegetésére használják. És ezek a hatalmak mondják, hogy aggódnak amiatt, hogy Irán letér az atomenergia békés használatának útjáról. Mi azt mondjuk, hogy ezek a hatalmak szabadon megfigyelhetnek minket, ha aggódnak. De ezek a hatalmak azt mondják, hogy az irániaknak nem szabad befejezni a nukleáris üzemanyag ciklust, mert akkor lehetséges lesz a békés útról való letérés. Mi azt mondjuk, hogy ezek az országok maguk már rég letértek a békés használat útjáról. Ezeknek a hatalmaknak nincs joguk arra, hogy ilyen módon beszéljenek velünk. Ez a rend igazságtalan és fenntarthatatlan.

SPIEGEL: De, Elnök Úr, a kulcskérdés a következő: Mennyire veszélyessé válik a világ, ha még több ország válik nukleáris hatalommá -- ha egy ország, mint Irán, akinek az elnöke fenyeget, megépíti a bombát egy válságokkal teli övezetben.

Ahmadinedzsád: Mi alapvetően ellenezzük a nukleáris fegyverarzenál terjedését. Ezért javasoltuk egy elfogulatlan szervezet megalakítását és a nukleáris hatalmak lefegyverzését. Nincs szükségünk semmilyen fegyverekre. Mi civilizált, kulturált nép vagyunk, és a történelmünk is azt mutatja, hogy mi sohasem támadtunk meg más országot.

SPIEGEL: Iránnak nincs szüksége a bombára, amit meg akar építeni?

Ahmadinedzsád: Érdekes dolog, hogy az európai nemzetek meg akarták engedni a sah diktátorságának a nukleáris technológia használatát. Az egy veszélyes rezsim volt. Azok a nemzetek pedig hajlandóak lettek volna ellátni nukleáris technológiával. Amióta azonban az Iszlám Köztársaság fennáll, ezek a hatalmak ellenzik ezt. Még egyszer hangsúlyozom, nekünk nincs szükségünk semmilyen nukleáris fegyverre.

Tartjuk magunkat a szavunkhoz, mert becsületesek vagyunk és törvényesen cselekszünk. Nem vagyunk csalók. Mi csak a törvényes jogunkat akarjuk gyakorolni. Mellékesen én soha nem fenyegettem senkit - ez is az ellenem működtetett propagandagépezet része.

SPIEGEL: Ha ez így lenne, akkor nem arról kellene gondoskodnia, hogy senkinek ne kelljen attól félnie, hogy önök nukleáris fegyvereket állítanak elő, amit Izrael ellen felhasználva egy világháborút okozhatnak? Ön egy puskaporos hordón ül, Elnök Úr!

Ahmadinedzsád: Engedje meg, hogy két dolgot mondjak. A térségben semmilyen nép nem fél tőlünk. És senkinek nem szabad félelmet elültetnie ezekben a népekben. Úgy gondoljuk, hogy ha az Egyesült Államok és ez a két vagy három európai ország nem avatkozna bele, a térség népei békében élnének együtt, amint azt a korábbi több ezer évben is tették. 1980-ban az is az európai nemzetek és az Egyesült Államok volt, aki a megtámadásunkra bátorította Szaddam Husszein Husszeint.

A mi álláspontunk Palesztinával szemben világos. Mi azt mondjuk: Hagyni kell, hogy kifejezhessék a véleményüket azok, akiké ez az ország. Had mondhassák ki a zsidók, keresztények és muzulmánok, amit gondolnak. Ennek a javaslatnak az ellenzői a háborút választják és fenyegetik a térséget. Miért ellenzi ezt az Egyesült Államok és az a két vagy három európai nemzet? Úgy gondolom, hogy azok, akik holocaust kutatókat börtönöznek be, a háborút választják a béke helyett. A mi álláspontunk demokratikus és békés.

SPIEGEL: A palesztinok már rég egy lépéssel előrébb tartanak, és elfogadták tényként Izraelt, amíg Ön még le szeretné törölni a térképről. A palesztinok hajlandóak elfogadni egy két államból álló megoldást, amíg Ön elutasítja Izrael jogát a létezéshez.

Ahmadinedzsád: Ön téved! Láthatta, hogy a palesztin emberek szabad választásokon megválasztották a Hamaszt. Mi úgy gondoljuk, hogy sem Önöknek, sem nekünk nincs jogunk a palesztin nép nevében beszélni. Maguknak a palesztinoknak kell megmondaniuk, hogy mit akarnak. Európában ilyen ügyekben népszavazást szokás rendezni. Lehetőséget kell adnunk a palesztinoknak is, hogy kifejezhessék a véleményüket.

SPIEGEL: A palesztinoknak joguk van a saját államukhoz, de a mi nézetünk szerint az izraelieknek természetesen ugyanilyen joguk van.

Ahmadinedzsád: Honnan jöttek az izraeliek?

SPIEGEL: Nos, ha ki próbálnánk deríteni, honnan származnak az emberek, az európaiaknak Kelet-Afrikába kellene visszatérniük, ahonnan az összes ember származik.

Ahmadinedzsád: Nem az európaiakról beszélünk; a palesztinokról van szó. A palesztinok ott voltak, Palesztinában. Közülük 5 millióan váltak menekültté. Nekik nincs joguk élni?

SPIEGEL: Elnök Úr, nem jön el az idő, amikor el kellene fogadni a világot, ahogy van, és a velejáró status quot? Az Irak elleni háború kedvező pozícióba helyezte Iránt. Az Egyesült Államok de facto vereséget szenvedett Irakban. Nem lenne már ideje, hogy Irán is békés konstruktív hatalom legyen a Közel-Keleten? Ami azt jelentené, hogy feladja a nukleáris terveit és az uszító beszédet?

Ahmadinedzsád: Azon csodálkozom, hogy miért teszi magáévá, és védelmezi fanatikusan az európai politikusok véleményét. Önök egy magazin, nem egy kormány. Az a kijelentés, hogy el kell fogadnunk a világot, ahogy van, azt jelentené, hogy a második világháború nyerteseinek kellene a győztes hatalmaknak maradniuk még 1000 évig, és hogy a német nép további ezer évig meg lenne alázva. Úgy gondolja, hogy ez a helyes gondolkodás?

SPIEGEL: Nem, ez nem a helyes gondolkodás, de nem is igaz. A németek szerény, de fontos szerepet játszottak a háború utáni fejlődésben. Azonban nem érzik úgy, hogy megalázottak vagy megszégyenültek lennének 1945 óta. Ahhoz túl öntudatosak vagyunk. De ma Irán jelenlegi küldetéséről szeretnénk beszélni.

Ahmadinedzsád: Akkor elfogadnánk, hogy palesztinokat ölnek meg minden nap, hogy terroristatámadásokban halnak meg, és hogy lerombolják a házakat. De had mondjak valamit Irakról. Mindig békét és biztonságot szerettünk volna a régióban. A nyugati országok nyolc éven át fegyvereket szállítottak Szaddam Husszeinnak az ellenünk folyó háborúhoz, vegyifegyvereket is beleértve, valamint politikailag is támogatták. Mi elleneztük Szaddam Husszeinot és súlyosan szenvedtünk miatta, ezért örülünk, hogy megdöntötték. De nem fogadjuk el, hogy egy teljes országot bekebelezzenek annak ürügyén, hogy meg akarják dönteni Szaddam Husszeinot. Több mint 100 000 iraki halt meg a megszálló erők uralma alatt! Szerencsére a németek ebben nem vettek részt. Mi biztonságot akarunk Irakban.

SPIEGEL: De, Elnök Úr, ki kebelezi be Irakot? Az Egyesült Államok gyakorlatilag elvesztette ezt a háborút. A konstruktív együttműködéssel Irán segíthetne az amerikaiaknak, hogy kivonulhassanak az országból.

Ahmadinedzsád: Ez nagyon érdekes: Az amerikaiak elfoglalják az országot, megölnek embereket, eladják az olajat, és amikor vesztettek, másokat okolnak. Nekünk nagyon szoros kapcsolataink vannak az iraki emberekkel. Sok ember rokonságban van a határ mindkét oldalán . Több ezer évig éltünk egymás mellett. A szent zarándokhelyeink is Irakban találhatók. Ahogy Irán is, Irak is civilizációs központ volt valaha.

SPIEGEL: Mit akar ezzel mondani?

Ahmadinedzsád: Mindig mondtuk, hogy támogatjuk Irak megválasztott kormányát. De a nézetem szerint az amerikaiak rossz munkát végeznek. Többször küldtek segítséget és együttműködést kérő üzeneteket. Azt mondták, hogy beszélnünk kell Irakról. Mi nyilvánosan elfogadtuk a javaslatot, habár a mi népünk nem bízik az amerikaiakban. De Amerika negatívan reagált és inzultált minket. Még most is hozzájárulunk a biztonsághoz Irakban. Csak akkor tárgyalunk, ha az amerikaiak megváltoztatják a viselkedésüket.

SPIEGEL: Élvezi, hogy néha-néha provokálja az amerikaiakat és a világ többi részét?

Ahmadinedzsád: Én nem sértegetek senkit. A levél, amit Mr. Bushnak írtam, udvarias volt.

SPIEGEL: Nem úgy értettem, hogy sértegeti, hanem hogy provokálja.

Ahmadinedzsád: Nem, mi nem vagyunk rosszindulatúak senkivel. Aggódunk az Irakban meghaló amerikai katonák miatt. Miért kell nekik meghalniuk? Ennek a háborúnak nincs értelme. Miért van háború, ha van józan ész is?

SPIEGEL: Az elnöknek írt levele gesztus is az amerikaiak felé, hogy közvetlen tárgyalásokat szeretne folytatni?

Ahmadinedzsád: Mi világosan megfogalmaztuk az álláspontunkat ebben a levélben arról, hogy hogyan látjuk a világ problémáit. Néhány hatalom megrontotta a politikai légkört a világban, mert a hazugságot és csalást helyénvalónak tekinti. Szerintünk ez nagyon rossz. Úgy gondoljuk, hogy minden ember tiszteletet érdemel. A kapcsolatokat az igazságosság alapján kell szabályozni. Ha igazság van, akkor béke van. Az igazságtalan feltételek nem fenntarthatók, még akkor sem, ha Ahmadinedzsád nem kritizálja őket.

SPIEGEL: Ez az amerikai elnökhöz intézett levél tartalmaz egy részt 2001. szeptember 11-ről. Idézem: "Hogyan lehet egy ilyen műveletet megtervezni és végrehajtani a titkos és biztonsági szolgálatokkal való együttműködés nélkül, illetve a szolgálatokba való alapos beépülés nélkül?" A kijelentései mindig olyan sok burkolt célzást tartalmaznak. Ezzel mire gondolt? A CIA segítette Mohammed Attát és a többi 18 terroristát a támadás végrehajtásában?

Ahmadinedzsád: Nem, nem erre gondoltam. Úgy gondoljuk, hogy meg kellene mondaniuk, ki a hibás. Nem szabad szeptember 11-ét kifogásként használni arra, hogy katonai támadást indítsanak a Közép-Kelet ellen. A támadásért felelősöket kellene bíróság elé állítaniuk. Mi ezt nem ellenezzük; elítéltük a támadásokat. Elítélünk minden ártatlan emberek elleni támadást.

SPIEGEL: Ebben a levélben azt is írja, hogy a nyugati liberalizmus kudarcot vallott. Miért mondja ezt?

Ahmadinedzsád: Látja, például ezer meghatározása van a palesztin problémának, és a demokrácia különböző formáinak különböző meghatározásait kínálják. Annak nincs értelme, hogy egy jelenség olyan egyének véleményétől függ, akik kedvük szerint értelmezhetik a jelenséget. Ilyen módon nem lehet megoldani a világ problémáit. Új megközelítésre van szükség. Természetesen szeretnénk, ha érvényesülne az emberek szabad akarata, de egyetemesen elfogadható és fenntartható elvekre van szükség, például igazságosságra. Irán és a nyugat ebben egyetért.

SPIEGEL: Milyen szerepet játszhat Európa a nukleáris konfliktus megoldásában, és mit vár Németországtól?

Ahmadinedzsád: Mindig jó kapcsolatokat ápoltunk Európával, különösen Németországgal. A népeink kedvelik egymást. Mi szeretnénk, ha elmélyülne ez a kapcsolat.

Európa a népünkkel szemben három hibát követett el. Az első hiba a sah kormányának támogatása volt. Ez csalódottá és elégedetlenné tette a népünket. Azonban Franciaország azzal, hogy menedéket nyújtott Khomeini imámnak, egy olyan különleges szerepet ért el, amelyet később újra elvesztett. A második hiba Szaddam Husszein támogatása volt ellenünk a háborúban. Igazság szerint a népünk várta, hogy Európa velünk lesz, és nem ellenünk. A harmadik hiba Európának a nukleáris kérdéssel kapcsolatban kialakított álláspontja volt. Európa lesz a nagy vesztes, és nem ér el semmit. Nem akarjuk, hogy ez így legyen.

SPIEGEL: Mi történik majd a Nyugat és Irán közötti konfliktusban?

Ahmadinedzsád: Mi megértjük az amerikai gondolkodást. Kárt szenvedtek az iszlám forradalom győzelmének eredményeképp. De nem értjük, hogy néhány európai ország miért van ellenünk. A nukleáris kérdéssel kapcsolatban küldtem egy üzenetet, amelyben azt kérdeztem, hogy az európaiak miért fordítják nekünk az amerikaiak szavait? Elvégre tudják, hogy a tetteinket a béke vezérli. Irán mellé állva az európaiak a saját és a mi érdekeinket is szolgálnák. De csak káruk lesz abból, ha ellenünk vannak. Mert a mi népünk erős és határozott.

Az európaiak kockára teszik a teljes Közép-Keleti pozíciójukat, és rontják a hírnevüket a világ más részein. A világ népei azt gondolják majd: az európaiak nem képesek a problémák megoldására.

SPIEGEL: Elnök Úr, Köszönjük az interjút!